Építészeti megfogalmazásban a református egyházra jellemző letisztult architektúrák és térsorok alkalmazása volt prioritás a tervezési folyamat során. A terek „liturgiája” a legegyszerűbben, egy vonalra van felfűzve, egy aulafolyosóra, ahol a természetes oldalmegvilágítás és aktív használat elsődleges térszervező elem marad. Az épület földszint és tetőtér kialakítású.
Minden ténykedés a földszinten kap helyet. A földszinten a megérkezés egy nagy fedett-nyitott téren keresztül történik. A csoportszobák az aulafolyosó déli oldalára vannak fűzve a kedvező tájolás miatt, míg a kiegészítő funkciók (mosdók, raktárak, konyha) az északi oldalra. Az aulafolyosót keresztben bevilágító udvarok, teraszok keresztezik. Ez a fajta közlekedési, működési, funkcionális rend jelenik meg az épület homlokzatainak megnyitásában is. A tornaszoba és multifunkcionális helyiség az aulával együtt képez egy szoros, flexibilisen variálható térsort. Az épületbe érkezve a gyerekek már a bejárattól egy egyedi információs, kommunikációs térbe kerülnek, magabiztosan közelítenek hétköznapjaik megszokott tereihez. A foglalkoztató termek jelét a négy kiválasztott szimbólum (bárány, kakas, hal, galamb) adja meg, melyek a termek bejáratánál origami állatok mintájában elevenednek meg. A közlekedőket játékos elrendezésű nyomkövető ábrák díszítik, melyek mentén a gyerekek saját termükig juthatnak. A folyosó és öltöző bútorai a csoport jelének színével azonos színt kapnak.